Környezetszennyező-e a fatüzelés?

Környezetszennyező-e a fatüzelés?

Fatüzelés

A fűtési szezon idején számos cikk jelenik meg a városok légszennyezettségéről. A légszennyezettségi faktorok közül egyre több figyelem és „szerep” jut a szállópornak, vagyis a PM10-ként emlegetett tíz mikrométernél kisebb lebegő részecskéknek. Nemrég az időkép.hu időjárással és levegőminőséggel foglalkozó portálon jelent meg egy cikk „Fojtogató légszennyezés a Pilis kapujában” címmel, amelyben a fatüzelést jelölik meg a légszennyezettség egyik fő okozójaként. Tény, hogy ilyenkor télen, családi házas övezetben az utcán sétálgatva, akár műszer nélkül látva és szagolva is érezhető a füstköd.

Mit tehetünk ez ellen? Dobjunk ki minden cserépkályhát? Tiltsuk be a kandallókat? Tényleg ilyen környezetszennyező a fatüzelés?

Írásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Röviden a tüzifáról

Magyarországon a leggyakrabban tüzifaként használt fafajok a cser, a különböző tölgyek, a bükk és az akác. Fűtőértékük fajonként eltérő, 11-15 MJ/m3 értékek között változik.

Fatüzelés

A fatest kémiai összetétele alig különbözik fajonként, némi közelítéssel: 50% szén, 44% oxigén, 6% hidrogén, és nitrogén kevesebb, mint 1%. Ként elhanyagolható mértékben tartalmaz a természetes fa, így a légszennyezettség egyik legveszélyesebb alkotója, a kén-dioxid, alig képződik fatüzelés esetén.
A tiszta fa hamutartalma, vagyis a benne található, nem éghető ásványi anyagok mennyisége 0,2 – 0,5%, míg a fakéregé 3,5 – 5%.

Mint az összetevőkből is látható, a tüzifa nem, vagy alig tartalmaz veszélyes kémiai anyagokat, és a hamutartalma is kifejezetten alacsony. (vö: hazai szenek: 21-33% szén, 5,5-11,3% oxigén, 1,7-2,5% hidrogén, 1,5-4,5% kén, nitrogén <1%, hamutartalom: 20,6-47,9%).

Hogy lehet akkor, hogy téli estéken a kémények öntik magukból a sűrű szürke vagy fekete füstöt?

A hibás tüzelési szokások, az elavult tüzelőberendezések és a nem megfelelő tüzelőanyag a fő okai ennek, pedig némi odafigyeléssel jelentős mértékben csökkenthető lenne ez a szennyezés.

Ma Magyarországon csak elvétve lehet kapni száraz tüzifát. Mielőtt azonban husángokat ragadnánk és elvernénk a „port” a fakereskedőkön, legyünk realisták és nézzünk a dolgok mögé!
Ha valakinek fatelepe van, akkor óriási piaci árversenyben van. Fűtési szezon kezdetén egymás alá ígérve próbálják meg eladni a portékájukat ki ilyen, ki olyan sikerrel. Be is indult a trükközés, így mára millió fórum, honlap taglalja, hogyan is kell tüzifát venni, hogy ne verjenek (nagyon) át. Tisztességes kereskedő nem is trükközik, de arra sem ideje, sem pénze, hogy vágás után másfél – két évig tárolgassa a fát. Mert ennyi idő kell a fának, mire biztosan eléri a légszáraz állapotot (max. 15-20% nedvesség).

Tehát, ha realisták vagyunk, vásárláskor meg sem kérdezzük, hogy száraz-e a fa, vagy, hogy mikor vágták. Fogadjuk el, hogy a fatelepen vásárolt fa „vizes”, és azzal még dolgunk van:

1, felaprítás – mert méteres hasábokban a fa két év alatt sem szárad ki!;
2, tárolás – jól szellőző, lehetőleg fedett helyen, és legalább egy, de inkább két évig;
3, helyes tüzelési technika.

Fontos azt is figyelembe vennünk, hogyha füstölő kéményt látunk, az még nem jelenti azt, hogy fával tüzelnek benne. A Mátrai Erőmű például évente több mint 300 000 tonna lignitet ad el lakossági tüzelés céljából. A mátrai és bükkábrányi lignit egy nagyon alacsony minőségű, rendkívül magas víz- és kéntartalmú szénfajta, amelynek lakossági tüzelésben mért szállópor-kibocsátása százalékokban mérhető, és a kénkibocsátása is drasztikus, borzalmasan egészségkárosító. Vannak olyan falvak, ahol szinte az egész lakosság ezzel fűt, és hidegben nem lehet kimenni a házból a kén maró bűze, és a sűrű koromfelhő miatt!

Helyes tüzelési technika cserépkályhákban, kandallókban

Egyre több kályhaépítő mester honlapján, illetve a Youtube-on is találunk oktatóvideókat, hogyan lehet hatékonyan tüzelni. Részletekbe itt nem bocsátkozva a lényeg, hogy ne a hagyományos máglyát használjuk, amely alulról felfelé ég, ezáltal megannyi hamurészecskét magával sodor a távozó füstgáz, hanem a felsőégésű fektetett, vagy a felsőégésű állított begyújtást alkalmazzuk.
Fontos megjegyezni emellett, hogy a cserépkályhák nem szemétégetők, de még csak nem is papírégetők. Sajnos sokan mindenféle anyaggal tüzelnek, amit képesek meggyújtani, a használt gumiabroncstól a műanyag PET palackokon át, a használt pelenkáig, mindent elégetnek kályhájukban.
Papírt kizárólag a begyújtáshoz szabad használni, és csak akkora mennyiségben, amennyi feltétlenül szükséges, valamint nem szabad elfeledkezni a megfelelő levegőellátás biztosításáról sem.

További környezetkímélő lehetőségek – korszerű kályhák építése és használata

Hazánkban még kevéssé elterjedtek a bio-, vagy ökotűztérrel épített cserépkályhák, téglakályhák, pedig a megfelelően képzett és továbbképzett kályhásmesterek már ismerik ezt a technológiát. Ezekkel a tűzterekkel maximálisan teljesíthetőek a hazánkban is érvényes, szigorú uniós környezetvédelmi előírások.

Biotűztér

A RATH cég biotűztere

További lehetőség egy kályha hatékonyságának ellenőrzésére illetve tervezésére a méretezés. A tűztér és a hőfelvevő járatok pontos méretezésével biztosítható a garantáltan gazdaságos és környezetkímélő tüzelés. Egyre több helyen már meg is követeli a kéményseprő az új kályha átadásakor, hogy a kályhaépítő tanúsítsa, hogy az adott kályha milyen paraméterekkel rendelkezik.
Ezt a kályhások könnyedén megtehetik, hiszen nem kell bonyolult mérnöki számításokat végezniük, hanem a Kályhás Ipartestület (MACSOI) által fejlesztett szoftver segítségével hivatalos tanúsítványt készíthetnek, amely igazolja, hogy a kályha a vonatkozó szabvány (MSZ EN 15544:2009) előírásainak mindenben megfelel.

Mit tud egy méretezett cserépkályha?

  • hatásfoka legalább 78%
  • szén-monoxid kibocsátása 1000 mg/MJ
  • nitrogén-dioxid kibocsátása 150 mg/MJ
  • szervesen kötött szén kibocsátása 80 mg/MJ
  • por kibocsátása 60 mg/MJ

Egy ökotűztérrel épített kályha még ezeknél az értékeknél is jobb mutatókkal rendelkezik:

  • a hatásfoka akár 90% fölötti is lehet
  • szén-monoxid kibocsátása 380 mg/MJ
  • nitrogén-dioxid kibocsátása 82 mg/MJ
  • szervesen kötött szén kibocsátása 30 mg/MJ
  • por kibocsátása 28 mg/MJ

Összegzés

Összegzésként elmondható, hogy a helyes fatüzelés nem szennyezi a levegőt, sőt, megfelelő erdőgazdálkodás megvalósulása mellett az egyik legjobb megújuló energiaforrásunk, ha fűtésről van szó.

Köszönöm Henszelmann Imre, Nagy Zoltán és Csomor Cs. Árpád észrevételeit, hozzászólásait, amelyekkel segítették pontosabbá tenni a írásomat.

Források:

Kérdése van? Hozzászólna?

Kíváncsi vagyok bármilyen – tényekkel alátámasztott – érvekre a témában pro – kontra egyaránt!

Küldjön üzenetet vagy szóljon hozzá itt helyben:


További olvasnivalók az lgd-kalyha.hu-n:

 

You may also like...